Az első világháború 1914-es első heteinek hatalmas veszteségei hamar felvetették a hadiözvegyek és hadiárvák segélyezésének szükségességét. Erre valóban nagy szükség volt: a háború első hónapjaiban a Monarchia közel egymilliós veszteségéből mintegy 400 000 fő esett a Magyar Királyságra. A segélyezés pénzügyi fedezetének részbeni előteremtésére a Honvédelmi Minisztérium Hadsegélyező Hivatala vetette fel az önkéntes társadalmi hozzájárulás gondolatát, amelyhez a Posta is az elsők között csatlakozott. Ahogyan tegnap már bemutattam, hasonló együttműködésben a Postának már volt gyakorlata az 1913-as árvízi segélybélyegek kapcsán – bár azt is meg kell jegyezni, hogy az első ilyen kiadás nem igazán bizonyult sikertörténetnek. Az idő rövidsége miatt ezúttal sem volt lehetőség teljesen új tervek alapján bélyegeket gyártani. Felmerült, hogy az 1914-ben kiadott, Szent Lászlót ábrázoló okmánybélyeget látják el felülnyomással, végül azonban az 1913-as Árvíz-sorozat bélyegeinek felhasználása mellett döntöttek. Kikötötték ugyanakkor, hogy az új felülnyomást úgy kell elhelyezni, hogy az teljesen eltakarja az árvízkárosultak segélyezésére utaló korábbi szöveget. Ezt nyugodt szívvel megtehették, hiszen a raktárakban hegyekben álltak a már legyártott, de megmaradt, illetve félkész Árvíz-bélyegek. Elsőként az 5 és 10 filléres címletek felülnyomását kezdték meg, karmin-, illetve sötétzöld színnel. Ezzel egyidejűleg arról is döntés született, hogy ezek forgalomba bocsátása után az 1913-ban kiadott teljes forgalmi sorozat hasonló felülnyomással is megjelenik.
A sorozat bélyegein számos olyan lemezhiba megtalálható, amely már a korábbi Turul- és Árvíz (I.)-bélyegeken is megjelent. Ezek azonban kiegészülnek a felülnyomás különféle rendellenességeivel is.
MBK —
