1946. augusztus 1-jén vezették be Magyarországon a forintot. Az új pénz bevezetése egyben a világtörténelem egyik legsúlyosabb hiperinflációjának végét is jelentette. A forint azóta generációk mindennapjainak részévé vált, és nyolc évtized alatt a magyar történelem számtalan fordulatát kísérte végig.
A forint megszületése természetesen a bélyegeken is új korszak kezdetét jelentette: ekkor vette kezdetét a Forint–fillér korszak. Filléres névértékű bélyegek egészen 1981-ig jelentek meg, azóta azonban már kizárólag forint névértékű magyar bélyegeket bocsátanak ki.
Az új korszak első bélyegei szintén 1946. augusztus 1-jén kerültek forgalomba. A sorozatot Konecsni György tervezte. A filléres címletek vörösesbarna, a forintos értékek pedig zöld színben készültek.
A legnagyobb példányszámban a 60 filléres értéket nyomtatták, amelyből csaknem 27 millió darab készült. A sorozat legritkább címlete a 10 forintos, amelyből 1,6 millió példány került forgalomba.
A többszöri nyomtatás következtében a bélyegeknek számos színárnyalata ismert. Ráadásul igen gyenge minőségű festékkel készültek: áztatás során sokat veszíthetnek eredeti színükből, a vörösesbarna festék pedig napfény hatására könnyen kifakul. Emiatt az albumokban a vörösesbarna és a zöld szín számtalan árnyalatával találkozhatunk, különösen a használt bélyegek esetében. A sorozat vágott változatai is forgalomba kerültek, példányszámuk azonban nem ismert.
Külön érdekesség, hogy annak ellenére, hogy nagy példányszámú forgalmi sorozatról beszélünk, a postatiszta bélyegek viszonylag ritkák. Egy teljes postatiszta sorozat piaci ára napjainkban meghaladja a korszak alkalmi bélyegsorozatainak árát.
