Budavár, 1686. szeptember 2.
A Szent Liga seregei véres ostrom után visszafoglalták Budát az Oszmán Birodalomtól. A török uralom 145 év után véget ért – de nem a magyar szabadság kezdődött el, hanem a Habsburg uralom. A győzelem ára hatalmas volt: a város romokban, a civil lakosság megtizedelve. A budai zsidó közösség, amely a török időkben viszonylagos békében élhetett, az ostrom után kirablást és elűzetést szenvedett el, tagjai közül pedig sokakat megöltek. A győzelem után a Habsburgok központosító politikája, a rendi jogok korlátozása és a katolikus restauráció újabb feszültségeket szült. A magyar nemesség csalódottan tapasztalta, hogy a török kiűzése nem hozta el az önrendelkezést – ez a kiábrándultság és ellenállás vezetett végül a Rákóczi-szabadságharchoz, amely a magyar függetlenségért vívott egyik legnagyobb küzdelem lett.
Az évforduló inkább a kereszténység ünnepe, mint a magyarságé, megítélése éppoly vitatott, mint az 1945-ös szovjet felszabadításé.
A posta két alkalommal – 1936-ban és 1986-ban – is adott ki bélyeget az évfordulóra. Az 1936-os, a 250. évfordulóra kibocsátott bélyegsorozat 5 címletből állt. Ez volt az első magyar bélyegsorozat, amelynél a bélyegkép a fogazásig terjedt, azaz fehér keret nélküli kiadásról beszélünk. A bélyegek Légrády Sándor tervei alapján, Márton Ferenc közreműködésével készültek.
